Gond - halasztás

Sziasztok
Nos, mint a cím is mutatja, van egy kicsi probléma. Na jó, hatalmas. Úgy néz ki, a laptopom végérvényesen is megadta magát, és megszűnik élni. Az adataim megmenthetőek, igen, viszont a gép, amiről most írok, nagyon nem hordozható és még egy rajzprogram sem fut rendesen szegényen. Említettem nektek, hogy rokon érkezett haza külföldről, ezért sok időt töltök a nagymamámnál (unokahúgomat nyaranta látom csak az egész év során), és eddig ezzel nem is voltak akkora gondok. De. Ott nincsen számítógép, Eddig is a saját laptopommal járkáltam oda s vissza, négy napig ott, nagyjából ugyan annyit itthon töltöttem. Most viszont ez megszűnt, szegény megboldogult, kiszolgált szeretett gépem miatt (amit drága jó apu még megpróbál megmenteni, hátha, szorítsunk neki együtt, hajrá Lapitopi (a gépezet neve, nem röhög)). Szóval nem tudom, hogy most hogyan fognak érkezni a fejezetek. Szoktam emlegetni, hogy 10 oldal alatt összesen kétszer raktam ki fejezetet, ez a mostani most 3-4 oldalas, és még ma utazom mamához a hétvégére, így nem hiszem, hogy most sokkal több lesz. Jó tudom, elvileg lehet telefonon is írni, na azt az én kezem biztos hogy nem fogja bírni, mert nem vagyok kicsit sem hozzászokva és nem is látom át rajta úgy az egészet. Szóval szerintem most lesz csúszás.
Ne haragudjatok, nem így terveztem én sem, reméltem, hogy ezzel a  történettel nem fogok megcsúszni, valami mégis mindig ellenem dolgozik :(
Viszont nem adom fel. Nem fogom abbahagyni az írást, ha kell , széllel szemben is haladok, nem érdekel. Úgy érzem, itt, a dragonriderviking-en már elértem valamit, sőt, többet is, mint azt valaha reméltem. Nem fogom itt hagyni a történetet, sem a blogot. Nincs vége lovasok és sárkányok, csak kell egy kis idő, míg feltápászkodik a hasra esett szárnysegédem.